A Rozsnyói Bányászati Múzeum az idei Múzeumok és Galériák Éjszakája programsorozat keretében új kiállítást szervez a krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban.
A tárlat a krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban látható egészen szeptember végéig, érdekessége, hogy kiállításon eddig nem szereplő alkotásokat is bemutat.
A nagymihályi Zempléni Múzeum rendelkezik a festő legteljesebb – olajfestményekből, rajzokból és akvarell tanulmányokból álló – képgyűjteményével Szlovákiában. Munkáinak több kisebb gyűjteménye szlovákiai, illetve külföldi galériák, múzeumok és más intézmények (iskolák, bankok) vagy gyűjtők birtokában van. Műveit már több szlovákiai galériában, többek között Besztercebányán, Kassán, Pozsonyban (Szlovák Nemzeti Galéria) is bemutatták.
A krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban rendezett kiállítás válogatást mutat be a művész sokrétű munkásságából, a közönség a közelmúltban restaurált festményeket, fényképes és írásos anyagokat, a festő hagyatékából származó tárgyakat tekinthet meg a csodálatos szecessziós képtár falai között.
A zempléni tájak és emberek festője az Andrássy Képtárban – Mousson Tivadar kiállítása szeptemberig látogatható. Május 16-án, kedden 16.30 órakor kerül sor a Teodor Jozef Mousson című időszaki kiállítás ünnepélyes megnyitójára. A rendezvény egyúttal a képtár közeledő nyári idényének nyitó rendezvénye is. A tárlat szeptember 30-ig látogatható, szerdától vasárnapig 13.00 és 17.00 óra között.
A „zempléni nap és nép festőjének”, Mousson Tivadar József (1887-1946) az első festők egyike volt, aki szisztematikusan foglalkozott Zemplénnel. Lelkes rajongója és megörökítője volt a zempléni tájnak és embereknek – ismertet meg a művésszel Dana Barnová, a Zempléni Múzeum munkatársa. 1911-1944 között Nagymihályban élt és alkotott, egy gazdasági és kulturális központoktól, aktuális képzőművészeti eseményektől távol eső kis városban. Mousson, “a zempléni nap és nép festője”, csaknem három évtizeden át örökítette meg ennek a vidéknek az életét és néprajzi sajátosságait. Akadémikus stílusú realisztikus festészete eljutott a tiszta színek felszabadult ábrázolásához, felhasználva a fények és színek törvényszerűségeit, brilliánsan megragadva a múló pillanatot és fényhatást. A táj és emberek iránti töretlen érdeklődésének köszönhetően munkássága Zemplén egyfajta sajátos képzőművészeti monográfiájává vált. Ez lett Mousson alkotásainak, számtalan tájképének, zsánerképének, főleg piaci jeleneteket ábrázoló figurális kompozíciójának domináns motívuma – avat be a festő munkásságába a szakember.
Mint a megnyitón is elhangzott, a nagymihályi Zempléni Múzeum rendelkezik a festő legteljesebb – olajfestményekből, rajzokból és akvarell tanulmányokból álló – képgyűjteményével Szlovákiában. 1967-ben emlékszobát rendeztek be tiszteletére, 1989-től pedig állandó kiállítás mutatja be Mousson Tivadar, Zemplén festőjének műveit.
A zempléni tájat, ünnepségeket, színes vásári forgatagot megörökítő népies zsánerképeivel ismertté vált Mousson Tivadar József (1887-1946) Hőgyészen született. Egyes adatok szerint tanítóképzőben, illetve a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, mestere Balló Ede volt. 1910-ben elnyerte a budapesti Művészház ösztöndíját, majd a nagybányai szabadiskolában és olaszországi tanulmányúton képezte magát. 1911-től a nagymihályi polgári iskolában rajzot tanított, Csehszlovákia megalakulása után elbocsátották, ezután már csak festészettel foglalkozott. Részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, később Nagymihály mellett többek között Sátoraljaújhelyen, Kassán, Losoncon, Pozsonyban, Rózsahegyen, Eperjesen, de Ostraván és Prágában is kiállították műveit. 1942-ben agyvérzés miatt lebénult a bal oldala, 1944-ben a közeledő front és megrendült egészsége miatt előbb Pozsonyba, majd fiához költözött Trencsénbe, itt hunyt el 1946-ban.
