ZSOLNA Északnyugat-Szlovákia metropolisza, három folyó – a Vág (Váh), a Kiszuca (Kysuca) és a Rajcsanka (Rajčianka) összefolyásánál fekszik, és a Szlovák Köztársaság negyedik legnagyobb városa. A Zsolnai kerületi önkormányzat székhelye és a Felső-Vágmente (Horné Považie) régió kapuja.

TÖRTÉNELME

A mai Zsolna területéről szóló első írásos feljegyzés 1208-ból származik, melyben "terra de Selinan" (Zsolna földje) néven kerül említésre. Az Anjou-dinasztiából származó I. Károly Róbert 1321-ben gazdasági előjogokat adományozott a városnak.

A szlovák nemzeti történelem értékes dokumentuma az I. Nagy Lajos által 1381-ben kiadott okirat – a "Privilegium pro Slavis Solnensis". Ez a privilégium volt hivatott biztosítani a szláv (szlovák) városi elöljárók számára az egyenlő képviseletet a zsolnai városi tanácsban, akik jelentős többségükre való tekintettel ellenségeskedtek a német ajkú lakossággal, hogy egyenrangú képviseletük lehessen a városi tanácsban.

Európai jelentőségű levéltári, jogi és nyelvi dokumentum a Zsolnai könyv is, melynek kezdetei 1387-be nyúlnak vissza. Ezt az egyedülálló könyvet a történészek nagyon értékes írásemléknek tartják, mivel ebben  szerepel a legrégebbi szlovák nyelvű könyves feljegyzés a mai Szlovákia területén.

A város gazdasági fejlődése a 19. század végén gyorsult fel a Kassa-Oderberg, Pozsony-Zsolna és a Zsolna-Rajec vasútvonalak megépítése után. A város fontos közlekedési csomóponttá vált, ez további impulzust adott az ipari fejlődésnek és a lakosság számának növekedéséhez. A város 1990 után kezdett el ismét gyorsabban fejlődni.

NEVEZETESSÉGEI

A város történelmi központjában található műemlékek a műemlék-rezervátum részét képezik.  A város domináns építészeti emléke a 18. század közepén épült kéttornyú barokk Szent Pál apostol megtérésének temploma a hozzá tartozó, 18. századi kapucinus kolostorral, melyek a négyzet alaprajzú, tipikus árkádos Mária téren (Mariánske námestie) találhatók. A tér sarkán álló Óvárosházát többször átépítették, s jelenlegi formája 1890-ből származik.

A Legszentebb Háromság Temploma (székesegyház-templom) 1400 körül épült azon a helyen, ahol a 13. században vár állt. A templom mellett áll a Burián-harangtorony (Burianova veža), Szlovákia egyik legrégebbi reneszánsz harangtornya. A torony önállóan áll és küllemét tekintve az olasz városok harangtornyaira (az ún. campanillákra) emlékeztet.

A Dolné Rudiny városrészben található Szent István templom a Zsolna területén fennmaradt legrégebbi építészeti műemlék. Ennek a kései román stílusban épült templomnak a keletkezését a szakértők a 13. századra teszik. Rendkívül értékes a templom belső díszítése.

Zsolna északi peremének dominánsa a Budatini várkastély a drótból készült kézművestárgyak egyedülálló kiállításával, amely a maga nemében az egyetlen a világon. A várkastély egészen a 2013-es évig felújítás alatt áll.

Szerző: TIK mesta Žilina

Forrás: Vydavateľstvo Dajama, TIK mesta Žilina