VÁGBESZTERCE a Vág völgyének északi részén fekszik, a Maníni-hegység (Manínska vrchovina) és a Jávoros-hegység (Javorníky) öleli körül. A város környéki, csodaszép természeti zugok az egész év folyamán ide vonzzák a természetjárókat.
VÁGBESZTERCE (lakosainak száma 43 000) modern város, amely főként 1929 után indult rohamos fejlődésnek, ami a gépipari üzem építésével hozható összefüggésbe. A közismert motorkerékpár-versenyeken kívül a város a hagyományosan megrendezésre kerülő kulturális rendezvényeiről – mint pl. a Tárulj kapu a nyár előtt (Otvára sa letu brána) címet viselő folklórfesztiválról vagy a vágbesztercei vásárról (Považskobystrický jarmok) is ismert.
TÖRTÉNELEM
Az a vidék, ahol Vágbeszterce városa található, ősidők óta vonzotta az embereket. Ide csábította őket a hegykoszorúkkal körbevett kis völgykatlan, a termékeny föld és a város földrajzi elhelyezkedése a Vág folyó mentén vezető fontos kereskedelmi útvonalon. Vágbeszterce első írásos említése 1330-ra tehető, bár a település már jóval korábban lakott volt. Története szorosan összefügg Vágbeszterce várával, amely a város közvetlen közelében egy szikladombon áll. Ehhez a helyhez fűződik a Meseszép Hedvigről és a vár urairól, Podmaniczky János és Rafael rablólovagokról szóló monda.
Azóta már nagyon sok idő eltelt. 1929-ben rakták le itt a brünni Zbrojovka hadiüzem alapjait, amely megváltoztatta a város életét. A főként mezőgazdasági és kisipari jellegű városkában élénk építkezés vette kezdetét, megnőtt a lakosság száma – a város dinamikus fejlődésnek indult.
NEVEZETESSÉGEK
Vágbeszterce várát a 13. században építették mint a Magyarország északnyugati határait védő erődítmények egyikét. A 14. századtól a 17. századig a várban több magyar uralkodócsalád váltotta egymást. A vár legismertebb tulajdonosai a 15. század folyamán és egészen a 16. század közepéig Podmaniczky János és Rafael rablólovagok voltak.
A város domináns szakrális építménye a 14. századból maradt ránk, az eredetileg gótikus templom, melyet később reneszánsz és barokk stílusban építettek át.
KIRÁNDULÁSI ÖTLETEK
A turizmus, a kerékpárturizmus és a hegymászás szempontjából ideális helynek számít a Maníni-szurdok (Manínska tiesňava). Epigenetikus eredetű, vadregényes mészkő-kanyonról van szó, amely a „Szlovákia legszűkebb kanyonja, melyen országút halad keresztül“ címmel büszkélkedhet. Különleges, torony-, gomba-, tű-, illetve csipkeformájú szikla alakzatok jellemzik.
Forrás: Mestský úrad Považská Bystrica
