A Vág (Váh) folyó bal partján, Zsolnától (Žilina) nem messze, egy mészkősziklán emelkedik a Vágmente egykor legbiztonságosabb erődítménye, Sztrecsén (Strečno) vára.

A várat először a Comitatus castri Strechyn, vagyis a Sztrecséni vármegyével kapcsolatban említik 1384-ben. Közvetett írásemlékek alapján feltételezhető, hogy a vár már a 14. században létezett. A Vág folyón keresztül vezető átkelőhelynél a vám beszedésére szolgált és a védelmet biztosította.

A vár alapterülete legrégebbi formájában 18m x 22m-es volt. Egy kisebb lakóépület, víztároló és a védelmi funkciót betöltő domináns torony – az ún. bergfrit alkotta. Az évszázadok folyamán a várat többször átépítették, míg elnyerte 17. századbeli legnagyobb méretét, amikor a Közép-Vágmente legjobban megerősített várának számított.

Napjainkban a Zsolnai kerületi önkormányzat tulajdonát képezi és a zsolnai Vágmenti Múzeum irányítása alá tartozik.

Sztrecsén várához leginkább Bosnyák Zsófia személyes története kapcsolódik. Ez a történet mindenekelőtt a férjéhez, az Istenhez és a szegényekhez fűződő szeretetéről szól. Épségben maradt földi maradványait a vár kriptájában találták meg, majd a vágtapolcai (Teplička nad Váhom) templomba helyezték át. 2009 áprilisában a holttest vandalizmus áldozatául esett és megsemmisült. Múmiájának mása a várkápolnában került elhelyezésre.

A Kis-Fátra vidéki táj elképzelhetetlen Sztrecsén nélkül, és a várszikláról, valamint a vár fölötti ösvényről gyönyörű kilátás nyílik a Strecséni hágó hegyszorosra, a Domasai meander kanyarulataira és a Zsolnai völgykatlan túlnyomó részére.

Megközelítés: gépkocsival a vár alatti parkolóba, onnan a vár lépcsőin gyalogosan kb. 20 perc, Sztrecsén községből gyalogosan kb. 30 perc.

Forrás: Dajama, Považské múzeum v Žiline