Szepes (Spiš) keleti látóhatárát a Szepesi vár (Spišský hrad) terjedelmes körvonalai alkotják, amely 4 ha kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű várrom-együttese. 1993-ban a Szepesi várat és a közeli környék kulturális műemlékeit bejegyezték az UNESCO Világörökség jegyzékébe.

A középkori vár építését egy mésztufa sziklán a 12. század elején kezdték. A vár legrégibb írásos említése 1120-ból származik. Kezdetben a korafeudális magyar állam északi határán határmenti erődként szolgált. Utána néhány évszázadra a szepesi főispán székhelyévé és ezáltal Szepes világi hatalmának fő központjává vált.

A 15. század második felében a vár átalakításában érdemeket szerzett az új tulajdonos, Zápolyai István, aki itt reprezentációs nemesi lakhelyet akart létrehozni. A várban palotát, lovagtermet és Szent Erzsébet nevét viselő kápolnát épített. A várban született János fia is, aki később Magyarország királya lett.   

A felső vár utolsó építkezési munkálatait a Thurzó és a Csáky családok irányították.

1780-ban a váregyüttes pusztító tűzvész áldozata lett és a Szepesi vár fokozatosan várrommá változott. A Szepesi várat a műemlékvédők mentették meg a teljes elpusztulástól, akik 1970-ben elkezdték a nem szilárd szikla-alapzat által veszélyeztetett várfalak és paloták technikailag bonyolult konzerválását.

A váregyüttesben jelenleg a Szepesi múzeum (Spišské múzeum) vártörténelmi, középkori fegyvereket bemutató és a feudális igazságszolgáltatást ismertető kiállítása van elhelyezve.

A Szepesi vár környékén kényelmes, Sivá Brada – Dreveník elnevezésű tanösvény vezet. A turisták nyolc megállóhelyen ismerkedhetnek meg a táj természeti érdekességeivel és történelmével.

Megközelítés: gépkocsival a vár alatti parkolóba, onnan gyalog kb. 10 perc, Szepesváralja (Spišské Podhradie) községből kb. 1 óra.

Forrás: Dajama