A legjelentősebb történelmi sólelőhely a Solivar, amely Kelet-Szlovákiában fekszik és amelyben rengeteg a só kitermelését szolgáló technikai műemlék maradt fenn.

Itt már a középkorban is voltak sóforrások, amelyekből sót nyertek. 1572-ben megkezdődött a bányászat. 1752-ben a talajvíz elárasztotta a bányákat és ennek következtében új technológiára volt szükség. A bánya földalatti sótóvá alakult. Ez egy addig nem használt technológia bevezetését igényelte- a sólé szivattyúzása bőrzsákokkal, "gápľa" segítségével, amely egy ökrök vagy lovak által hajtott szivattyú volt.

A szivattyúk egyike a Leopold akna felett máig megmaradt és a nyilvánosság számára elérhető. Ezenkívül Solivárban megtekinthető a volt sóraktár, solétároló, főzőüzem, kerepelő és a Szent Rócha kápolnája.

Forrás: Vydavateľstvo Dajama