Selmecbánya (Banská Štiavnica) Közép-Szlovákiában, a Selmeci-hegységben fekszik, és az UNESCO világörökségi listájára is rákerült.
TÖRTÉNELEM
A nemesfémek bányászatának nagyon hosszú történelme van a Selmeci-hegységben. A környéket már 1156-ban terra banensiumként (bányászok földje) említi egy korabeli okirat. A bányászott nemesfémek közül az ezüst játszotta a legnagyobb szerepet, ezért Banská Štiavnicát „ezüstvárosnak” is nevezték.
A 18. században Banská Štiavnica a Habsburg Monarchia legfontosabb
nemesfém bányaközpontjává fejlődött. 1790 és 1863 között a
Selmeci-hegység alatti bányákban 490 tonna ezüstöt és 11 tonna aranyat
bányásztak ki. A város fokozatosan a bányászati oktatás és kutatás
központjává is vált. 1735-ben itt alapították meg
Magyarország legrégibb bányásziskoláját, amelyet 1762-ben bányászakadémia rangjára
emeltek – a maga nemében az első főiskola volt a világon. A
bányászakadémia 1846-ban összeolvadt az 1800-ban alapított
erdészakadémiával. A város újra virágzásnak indult, és a 18. század
végén 23 ezer lakossal Magyaroszág harmadik legnagyobb városa.
A 19. század végén azonban a város fejlődése megtört, és a bányászat
is hanyatlásnak indult. A bányászat hanyatlása a 20. században is
folytatódott. Az utolsó bányát 2001-ben zárták be Selmecbányán.
NEVEZETESSÉGEK
A város történelmi központjában található műemlékek a városi műemlék-rezervátuma
részét képezik. Ebben a műemlék-rezervátumban 360 történelmi objektum
található. Ezek az objektumok egy nagyon értékes történelmi és
kulturális együttest alkotnak, melyeket a Selmeci-hegység festői
szépségű környezete övezi.
A város központjának fő nevezetessége az Óvár,
amely a Szentháromság tértől nyugatra fekszik (Trojičné námestie). Az
Óvár legrégebbi épülete a néhai plébániatemplom, melyet a szomszédos
csontházzal együtt háromhajós román stílusú bazilikának épült. Ma az
Óvár múzeumként működik, és többek között nagyon érdekes
pipagyűjteménnyel is rendelkezik.
Az Óvárral szembenálló dombon áll 1571 óta az Újvár (Leányvár), amely szintén múzeumként működik. Ez a múzeum a törökellenes harcokhoz kapcsolódó gyűjteményt tartalmaz, és szép kilátást nyújt a városra.
A városban a legtöbb műemlék a Szentháromság tér és a Városháza tér
(Radničné námestie) közötti területen található meg. A két teret a 15.
század végén épült gótikus Szent Katalin-templom (Kostol sv. Kataríny) választja el. Itt található továbbá a városháza épülete a karcsú toronyórával.
Az ódon magánházakkal és középületekkel körbeépített Szentháromság tér közepén látható a gyönyörű Szentháromság-oszlop. A tér legnagyobb épülete a Hellenbach-ház, amely eredetileg a bányabíróság épülete volt, később pedig a Bányászati akadémia épületenként szolgált. Egy másik terjedelmes épület a Kammerhof utcán található meg. Ez az egykori Kamaraduvar (Kammerhof) épülete, mely 1550-ben készült el több kisebb gótikus épület egyesítésével. Ma ez az épület a Szlovák Bányászati Múzeum épületeként szolgál. A múzeum legérdekesebb része a szabadtéri bányászati múzeum, ahol a látogatók a földalatti bányába is lelátogathatnak.
A város szembeötlő látványossága a 23 részes barokk Kálvária, melynek részei a Selmeci-hegység gyönyörű lankáin találhatóak meg.
Forrás: Vydavateľstvo Dajama
