A Pieniny Nemzeti Park (PIENAP) területileg a legkisebb, de szépségével nem marad le a többitől. A második legrégebbi park, mely a lengyelországi határ mentén terül el. A Dunajec folyón, amely e vidék fővonalát alkotja, tutajozás közben lehet megcsodálni a táj megható szépségeit.
A Pieniny lengyel oldalát már 1930-ban nemzeti parknak nyilvánították (Park narodowy v Pieninach), a szlovák oldalán 1932 jött létre a Szlovák természeti rezevátum Pieninyben. Jelenleg a Pieniny Nemzeti Park (PIENAP) Vöröskolostoron (Červený Kláštor) székel 1967-től 21 km2 területen. Területe 9 km2 erdő borítja, amelyet egyedi mezőgazdasági környék vesz körül kis földekkel, rétekkel és legelőkkel, nyáron a jellegzetes zamaguri szénakazalokkal díszítve.
A PIENAP értékes növényekben gazdag, amelyek között sok az endemit mint pl. "Zawadzkého nyúlfajta", púpava pieninská (pieniny gyermekláncfű), arábka chochlíkatá, rebrica horská sibírska. A fauna része 766 lepkefaj, 99 fajta puhatestű és több mint 200 gerinces faj. A sziklákon és erdei utakon találkozhatunk a kárpáti hiúzzal, a Dunajec vizeiben viszont a vadászó vidrát láthatjuk.
Érdemes meglátogatni a Tri koruny (Három korona) legmagassabb hegyet a park lengyel oldalán. A három sziklacsúcsban tutajozás közben is lehet gyönyörködni. A Haligovi mészkő sziklák (Haligovské skaly) teljessége számos barlanggal és odúval csábít.
A túrák kiindulópontjai a Vöröskolostor (Červený Kláštor), Spišská Stará Ves vagy Ólubló (Stará Ľubovňa).
Forrás: Vydavateľstvo DAJAMA
