NAGYRŐCE (REVÚCA) a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat területén helyezkedik el, amely kiterjedését tekintve Szlovákia legnagyobb kerületei közé tartozik.
NAGYRŐCÉT (lakosainak száma 13 000), aMurányi-fennsík Nemzeti Park, a Sztolica-hegység és a Rőcei-hegyvidék gyönyörű természeti környezete övezi, Gömör középső részének északi területein fekszik, miáltal itt egész évben adottak a turizmushoz és a természetjáráshoz szükséges megfelelő feltételek. A városban az egész év folyamán számos kulturális és társadalmi rendezvényt tartanak. Ezek közül a legjelentősebbek a következők: a Nagyrőcei Városi Napok, a Nagyrőcei Zoch Színházi Napok, a Nagyrőcei Kukučín Napok, a Nagyrőcei Vásár, a Nagyrőcei Augusztusi Koncertek, a Nagyrőcei Karácsonyi Vásár.
TÖRTÉNELEM
A legrégebbi fennmaradt írásos feljegyzés Nagyrőcéről 1357-ből származik. A települést a törökök 1556-ban elpusztították. Városként először 1557-ben említik, a Murányi Uradalomhoz tartozó települések között. A városban 1808-ban alapították meg a Murányi Egyletet, amely Magyarország első részvénytársasága volt, s a vasiparban vállalkozott. A 19. század 60-as és 70-es éveiben Nagyrőce a szlovák nemzeti és kulturális élet egyik központjává fejlődött. Csaknem egy évvel a Matica slovenská szervezet megalakulása előtt, 1862. szeptember 16-án itt alapították meg a Szlovák Evangélikus Gimnáziumot. Ez volt (egészen 1918-ig) az első teljes körű képzést biztosító szlovák középiskola a szlovákság történetében, ahol minden tantárgyat szlovák anyanyelven oktattak, és ahol a diákok 1868-tól kezdődően anyanyelvükön érettségizhettek.
NEVEZETESSÉGEK
A 15. század második felében itt építették fel Szent Lőrinc diakónus későgótikus római katolikus templomát. A klasszicista evangélikus templomot a türelmi rendelet kiadását követően, 1784 – 1785-ben emelték. A város legismertebb műemléke a 18. századból származó rokokó kúria, ahol az Első Szlovák Gimnáziumkapott otthont, s melynek épülete napjainkban múzeumként szolgál. További műemlékek közé tartozik a városháza épülete, melyet klasszicista stílusban 1819-ben építettek, a neoklasszicista, 1877-ben épült kétszintes városi vendéglő, az evangélikus paplak, melyen emléktáblát helyeztek el a néprajzkutatás megalapítója, Samuel Reuss evangélikus pap emlékére, a 19. század második feléből származó földszintes polgári ház, a polgári sarokház, a Nandrássy-ház stb.
KIRÁNDULÁSI TIPPEK
Nagyrőce jó kiindulási pont a nyári és téli természetjáró turistautak tekintetében, hiszen a környéket gazdag állat- és növényvilág jellemzi. Szép kirándulást jelenthet a Kakas-csúcs (Kohút) megmászása (1409 t.sz.f.m.), a Sztolica-hegység, a Rőcei-hegyvidék, a Murányi-fennsík Nemzeti Park a Cigányasszony (Cigánka) elnevezésű híres kőszirtjével.
Forrás: MsÚ, odd. Regionálneho rozvoja a cestovného ruchu
