NAGYMEGYER (VEĽKÝ MEDER) városa Nyugat-Szlovákia déli sarkában, a nemzetközi útvonal mentén található 10 km-re a medvei (Medveďov) határátkelőhelytől. A Dunamenti-síkságon (Podunajská nížina), a Csallóköz (Žitný ostrov) délkeleti részén, annak negyedkori hordalékának magván terül el.

NAGYMEGYER (lakosainak száma 9113) termálfürdőjének köszönhetően került be a köztudatba. A föld mélyéből feltörő termálvíz vegyi összetétele az orvosok tapasztalatai szerint kedvező hatással van az izületi bántalmakra, gyógyító hatással van a hátgerincpanaszokra, az izomkimerültségre és elősegíti a szervezet regenerálódását. Itt találták meg a Szlovák Köztársaság területének legmelegebb vizű termálvízforrását, melyből 92°C-os víz tör fel.

TÖRTÉNELEM

A városalapításról pontos adatok nem ismeretesek, de ez a hely már a népvándorlás korában is lakott volt, egy szájhagyományra épült állítás szerint nevét Árpád fejedelem Megere nevű alvezéréről kapta, aki népével a mai Csallóköz területén telepedett le. A város első írásos említése 1268-ból származik, IV. Béla említi egy oklevélben a komáromi váruradalomhoz tartozó birtokként VILLA MEGER néven.

1421-ben Zsigmond király elcserélte Nagymegyert Kanizsay István és János más várbirtokaival, de 1460-ban a település ismét a komáromi uradalom birtoka lett. A település lakosai Mátyás királytól vám- és illetékmentesség formájában privilégiumot kaptak. A várost a török veszedelem is sújtotta. 1702-ben tűz ütött ki, amely majdnem az egész várost megsemmisítette. Leégett a városháza, és több értékes történelmi dokumentum vált a lángok martalékává. 1710-ben a városban pestis pusztított, 1831-ben pedig kolera.  

A magyar nemzeti-felszabadító harc idején a városnak nagy terhet jelentett a katonaság ellátása, s 1849 őszén ismét felütötte fejét a kolera. A 19. század végén és a 20. század elején néhány céhet alapítottak a városban, ezek közül a legismertebb a takácscéh volt. 1920-ban nyomda is üzemelt itt. Az 1. világháború idején fogolytábor volt a városban, amelyben 6 ezer szerb fogoly lelte halálát.

NEVEZETESSÉGEK

A város számos történelmi, kulturális és építészeti műemléket kínál a látogatóknak. Mindenképpen érdemes megtekinteni az Óvárosházát, a kései klasszicista római katolikus templomot, amely a 19. század közepéből származik és középkori alapokra épült, vagy a 19. század 2. feléből fennmaradt kései klasszicista kúriát. 

A város további fontos műemlékei közé tartozik a szerb katonatemető a tömegsírokkal, amely az I. világháború borzalmait idézi, valamint a II. világháború áldozatainak emlékműve, amelyet 1991-ben lepleztek le a Hősök terén.

KIRÁNDULÁSI ÖTLETEK

A településen végzett fúrásoknál forró víz tört fel a föld mélyéből, aminek köszönhetően 1973-tól termálfürdő üzemel a városban. A Nagymegyeri Termalpark (Termalpark Veľký Meder) a nyári szezon idején négy medencében, egész évben pedig a kombinált fedett medencében kínálja szolgáltatásait. Üzembe helyeztek egy új, fedett fürdőkomplexumot is, amely a medencén kívül szaunával, gyermekmedencével, örvénymedencével és tágas öltözőkkel várja a látogatókat. A fürdő egy erdőpark területén helyezkedik el, ahol kellemes sétákat tehetünk.  

A város közelében találjuk a Bősi duzzasztógátat (Gabčíkovská priehrada), amelynél sétahajózásra is lehetőségünk nyílik. A város a Csicsói holtág tanösvény (Náučný chodník Čičovské mŕtve rameno) kiindulópontja.

Szerző: NISYS

Forrás: Mesto Veľký Meder