A régi bortermelő város, MODOR (Modra) 1607-től szabad királyi város, a kiskárpáti bortermelő vidék egyik domináns települése. A Kis-Kárpátok számos üdülőterületet felölelő, védett területként nyilvántartott délkeleti lejtőin terül el.
MODOR (8 700 lakosú) városát több jelzővel illetik – történelmi, bortermelő, borász-, štúri, kerámiakészítő, kulturális, turisták által kedvelt Modor. Modor történelméből nem hagyhatjuk ki a két legrégibb és legszebb üdülőterületet sem. Az egyik a Modor–Harmónia, a másik pedig a Piesky és a Zochova chata síközpont. A Modori Szőlő- és Bortermelők Egyesülete évente megrendezi a Kis-kárpáti Szüretet, amelyre szeptemberben szokott sor kerülni, a Vitis Aurea borversenyt, vagy a Nyitott Pincék Napját novemberben.
TÖRTÉNELEM
A település első nyomai az időszámításunk előtti 3. évezredbe nyúlnak vissza. Azok a legrégibb írásos emlékek, amelyek először említik Modort, a 12. és a 13. századból származnak. 1607-ben II. Rudolf a szabad királyi városok kiváltságait adományozta a városnak, s így Modor a legjelentősebb magyar királyi városok egyike lett. Az 1610–1646-os években a település három kapus városi erődítményt épített fel. Az erődítménynek már csak egy része és az ún. Felső kapu áll. A 17. században a fejlett szőlő- és bortermeléssel, erdőgazdasággal, céhekben folyó termeléssel, iskolarendszerrel és kultúrával rendelkező, legjelentősebb városok közé tartozott.NEVEZETESSÉGEK
A város legértékesebb műemlékei a templomok, amelyek közül a legrégibb a 14. század második feléből származó, Keresztelő Szent János nevét viselő gótikus templom. A Szlovák evangélikus templomot artikuláris templomként 1826-ban építették. 1834-ben, neoklasszikus stílusban épült a Német evangélikus templom. A Szt. István tiszteletére felszentelt római katolikus templom a nagyszombati (Trnava) építész, Feigler Ignác tervei alapján, klasszicista stílusban épült 1876-ban. A város további, csodálatra méltó műemlékei közé tartozik a 18. századi Golgota szoborcsoport, az 1760-ban épült Havas Boldogasszony-kápolna, az 1610 és 1646 között felépített városfalak, valamint a városi erődítmény részét képező Felső kapu és a Reneszánsz körbástya, s még sok más.
KIRÁNDULÁSI ÖTLETEK
Talán a legkedveltebb turistaútvonal, amelyen fel lehet kapaszkodni a Veľká Homoľa nevet viselő dombon lévő turistakilátóhoz, amely egy kb. 2,5 órás gyalogtúra a városközpontból. A 20 m magas kilátóról a gyönyörű körpanorámának köszönhetően elénk tárulnak a Kis-Kárpátok, a Vágmenti-Inóc (Považský Inovec), a Tribecs (Tribeč) és az oszrtrák Alpok távoli hegyvonulatai.Szerző: Grellnethová
Forrás: Mestské informačné centrum
