A karácsony és újév közötti időszak a leggazdagabb és legérdekesebb szokások közé tartozik, melyek közül több a kereszténység előtti téli napforduló ünnepeiben gyökerezik. Karácsony hagyománya megváltozott formában mai is megőrződött - karácsonyi vásárok vagy a skanzenek karácsonyi hagyományainak keretén belül.

Karácsony napja (december 24.)  különböző tevékenységekkel, speciális ételek készítésével, szokásokkal és hiedelmekkel kapcsolódik össze. A karácsonyi szertartások során főleg a süteménynek van rendkívüli jelentősége. Legrégebbi formája a keletlen tésztából készült palacsinta (placky), melyből később a tipikus karácsonyi ostya feljődött ki.

A keresztény családokban a vacsora közös imádkozással kezdődik, mézes ostya és sütemények evésével folytatódik és a speciális ételek elfogyasztásával fejeződik be. Gyakori fogásnak a halak, hüvelyesek (főleg a borsó és a lencse), szárított gyümölcsök és midenekelőtt a leves számít, amely leggyakrabban savanyú káposztából készül, melyet káposztalevesnek (kapustnica) neveznek. 

Jellegzetesek a különféle kalácsfajták, a ,,kračun" és ,,štedrák", valamint a sütemények is, melyek nemcsak a család, de a karácsonyi énekesek, pásztorok számára, a jószágok etetésére is fontosak.

A legszebb és művészileg legátdolgozottabb népi szokások közé, melyek karácsony ünnepével kapcsolódnak össze, a betlehemi játékok tartoznak.

Karácsonykor fontos szerepet játszó és sok ember számára nagy esemény a Betlehemi fényesség hagyománya, melyet a Szlovák cserkészek terjesztik 1990-óta. Ezzel a küldetéssel egy kis Betlehemet, emberi egységet és barátságot jövedelmeznek a családoknak.