Egykor majdnem olyan híres volt, mint az osztrák Mariazell vagy a lengyel Częstochowa. MÁRIAVÖLGY a legrégibb zarándokhely Szlovákiában, és az első Mária-zarándokhely a történelmi Magyarország egész területén. Híres uralkodók és egyszerű halandók évszázadok óta özönlenek ide, hogy felkeressék ezt a varázslatos helyet, a csodák színhelyét.
MÁRIAVÖLGY (MÁRIATHAL, MÁRIATAL) nemcsak
közkedvelt, gazdag történelemű kirándulóhely, hanem a nagyváros zaján
kívül eső, sokak által megálmodott lakóhely is. Napjainkban is a
legjelentősebb rendezvény a Szűz Mária születésének ünnepén (szeptember
8.) évente sorra kerülő máriavölgyi zarándoklat. A
zarándoklatok virágzása idején naponta 50 000 ember is összegyűlt itt, a
legtekintélyesebb európai uralkodókat is beleértve. Közkedveltségnek
örvend a máriavölgyi búcsú, a Szent János-napi tűzgyújtás vagy az érseki főegyházmegyei gyermek- és ifjúsági zarándoklat.
TÖRTÉNELEM
A Szűz Mária kegyeleti szobrocskáról és annak csodatévő erejéről szóló legendák a 11. századba nyúlnak vissza. Amikor Nagy Lajos király 1377-ben eljött, hogy meghajoljon a máriatali csodatévő előtt, még csak pár remete élt a völgyben. A templomot, amit a szobrocskának építtetett, a pálosok szerzetesrendjének (a Remete Szent Pál Szerzetesrendnek) ajándékozta. Ettől a pillanattól kezdett íródni a Máriatal zarándokhely híres története.
Christian August, esztergomi bíboros, érsek és a Magyar
Királyság prímása 1711-ben a máriatali kolostort nyári rezidenciájává
választotta, és Máriatal adakozó jótevője lett. A legsúlyosabb csapást
II. József dekrétuma jelentette Máriatalnak, amellyel 1786-ban
feloszlatták a pálosok rendjét. A pálosoknak 400 év után el kellett
hagyniuk Máriavölgyet. A helység zarándokéletének megújhodására 1927-től
került sor, amikor is a búcsújáró hely gondozását a Vigasztaló
Testvérek Kongregációja vette át. 1950-ben a kommunista rezsim
betiltotta működésüket. 1989 után ismét visszatértek Máriavölgybe, s a
mai napig itt tevékenykednek.
NEVEZETESSÉGEK
A gótikus, Szűz Mária születésének tiszteletére felszentelt templomon és az egykori pálos kolostoron kívül a legrégibb építmények közé tartozik a barokk Szent Anna-kápolna (1691) és a további hat máriavölgyi kápolna (17-18. sz.). Figyelmet érdemel a csodaforrás fölé emelt, kör alakú Szent kút-kápolna (1696) és az előtte álló, remetéket – Szent Antalt és Szent Pált – ábrázoló két szobor, amelyek Donner alkotásai. Szlovákiában páratlan, egyedülálló a keresztút az ötven életnagyságú szoborral.
KIRÁNDULÁSI ÖTLETEK
Kiváló ötlet családi kirándulásra a 45 perces, nem túl igényes séta a Kis Slavínhoz. A vállalkozóbb kedvűeket érdekelni fogja a gótikus vár, Borostyánkő (Pajštún) romjaihoz vezető kirándulás.
Szerző: Sandra Sarkanyová
