A három napig tartó Pozsonyi koronázási ünnepségek alatt a város a középkor hangulatát ölti magára, királyok és királynők, nemesek, trubadúrok és nézők ezrei találkozhatnak egymással.

A török veszély ideje alatt Pozsony az akkori Magyarország fővárosa lett, és koronázási város címet vívott ki magának. A Szent Márton Székesegyház 1563 és 1830 között tíz magyar király, egy királynő és nyolc király feleségének koronázási színhelye volt.

Pozsony ehhez a hagyományhoz tért vissza, és június végén harsány színdarabbal emlékszik vissza a koronázási eseményekre. Erre először 2003-ban, Maximilián, magyar király koronázásának 440. évfordulója alkalmából került sor.

A jelmezekbe öltözött színészek a koronázás pontos színhelyén teszik le a királyi esküt. Ezután, a harangok megzendülését követően lóháton, kísérettel, jelmezekbe öltözve indulnak az Óváros utcáira. Az ünnep csúcsát az Arany sarkantyú renden belüli lovagbirkózás, a történelmi fegyverek használata és a népi mulatság alkotja.

Az egyik legnagyobb kulturális rendezvény Szlovákiában minden évben élményekkel teli módon mutatja be 18 király és királynő koronázását, akik Pozsonyban került megkoronázásra. A történelmi adatok alapján kerül megrendezésre az eredeti koronázási szertartás, amelyben körülbelül 150 színész vesz részt korabeli kosztümökben a Ferences, Prímás és Hviezdoslav téren. A koronázási szertartást követi az Aranysarkantyú-rend lovaggá ütési ceremóniája, a koronázási eskü, népmulatság és tűzijáték.

Forrás: Vydavateľstvo Dajama