Pozsony a török fenyegetés idején lett Magyarország fővárosa és koronázó városa. A Szent Márton-dómban 1563 és 1830 között összesen tíz magyar királyt, egy királynőt és nyolc királynétá koronázták meg. A hétvégén tartják Pozsonyban a Koronázási Ünnepségeket, a rendezvénysorozattal a város a magyar királyok koronázásait eleveníti fel látványos külsőségek között. Idén II. Lipót „koronázzák újra.”

A Koronázási Ünnepségeket 2003 óta minden évben megrendezik, és mindig június utolsó hétvégéjén, Mária Terézia 1741. június 25-i koronázására emlékezve. Az ünnepségnek a Pozsonyban 1563 és 1830 között megkoronázott 18 magyar király, királynő és királyné uralkodóvá emelése a központi eleme, csupán a koronás fő személye változik évről évre – az idei rendezvény főszereplője éppen Mária Terézia, akit 277 évvel ezelőtt koronáztak meg a városban.

A negyven három éves II. Lipót magyar királlyá való koronázásának korhű koronázási szertartása, az Arany Sarkantyú Lovagrendi lovagok lovaggá ütése, koronázási eskü, a koronázási érmék szétszórása, népi vidámság és tűzijáték. Mindezt átélhetik a hagyományos Koronázási Ünnepségek rendezvény keretén belül Pozsonyban, amelyre június között kerül sor Pozsonyban a Ferences, Prímás és Hviezdoslav téren.

A háromnapos ünnepségsorozat kísérőrendezvényei közül már pénteken délután megnyitják a korabeli mesterségek piacát a Hviezdoslav téren, ahol több mint 150 kézműves mutatja be a régi mesterségekben való jártasságát. Szombaton ugyanitt régi gyermekjátékokkal (körhinta, lövölde, pénzverés, gyermek lovagi torna), ökörsütéssel, a szabad királyi városok bemutatkozásával és az osztrák örökösödési háború csatáinak felelevenítésével is várják a látogatókat. Ugyancsak pénteken nyit a Kékfrankos fesztivál a Hercegprímás téren.

Maga a koronázási szertartás a jezsuita templomban és a Fő téren szombaton délután fél kettőkor kezdődik. Ekkorra ér oda a korabeli viseletbe öltözött színészek által megtestesített látványos koronázási menet, amely egy órakor indul a pozsonyi várból az óváros utcáin át a koronázási jelvényekkel.

A szertartás után „II. Lipót” lovaggá üti aranysarkantyús vitézeit, ezt követi a koronázási érmék szétszórása, a királyi pohárköszöntő, majd a koronázási eskütétel és végső aktusként a királyi menet átvonulása a koronázási dombra. A nézők örömére ezután megcsapolják a borszökőkutat, majd a nap népünnepélyben csúcsosodik ki korabeli zenékkel és táncokkal.

A Koronázási Ünnepségek a legnagyobb kulturális rendezvények közé tartoznak Szlovákiában, minden évben körülbelül több ezer hazai és külföldi látogatót is vonzanak ide. A rendezvényt nagymértékben propagálja Pozsony Ausztriában és Magyarországon is, ahonnan a Koronázási Ünnepségekre a legtöbb külföldi látogató érkezik. Ebben az évben megemlékezünk Pozsony mint koronázási város 455. évfordulójáról. A program részét fogja képezni a koronázási ceremónia mellett, amelyben több mint 150 színész szerepel korabeli kosztümökben.

A történelem, hagyományos gasztronómia és szórakozás valamennyi kedvelőjét szívélyesen meghívjuk a koronázási Pozsonyba. Az élményekkel teli koronázási szertartáson kívül a Hviezdoslav téren egy korabeli gyermeksarok lesz, valamint frissítőket árusító sátrak is. A kínálatból nem fog hiányozni a sült magyar kolbász, cigánypecsenye, koronázási gulyás, pozsonyi bejgli, koronázási bor vagy sör a királyi sörgyárból.