A Kis-Kárpátok alján, Szlovákia nyugati részén falukból és városokból álló övezet húzódik, amely a „borászati“ jelzőt kapta. Ezek képezik a kiskárpáti borvidéket, melynek területe és jelentősége a legnagyobb Szlovákiában.
A kiskárpáti borút a régi koronázóvárosokon Pozsony (Bratislava), Szentgyörgy (Svätý Jur), Bazin (Pezinok), Modor (Modra) át a környező kiskárpáti falvak útvonalat követi és Nagyszombaton (Trnava) ér véget.
A kultúr-történelmi emlékek mellett a látogatók érdeklődését felkeltik az egyes falvakban a népi kultúra sajátosságai, ezért szívesen ülnek be a borospincékbe és sült libacomb, esetleg egy pohár bor mellett hallgatják a népdalokat.
A legnagyobb borvidék 12 borászati körzetre van osztva, melyben 120 település szerepel. A szőlőhegyek egységes övezetben terülnek el a Kis-Kárpátok dombjain Pozsonytól (Bratislava) Bazin (Pezinok) irányában Felső Diósig (Horné Orešany). Ezen a vidéken féher szőlőfajtákat termelnek: Olaszrizlinget (Rizling vlašský),Rajnai rizlinget (Rizling rýnsky), Zöld Veltelínit (Veltlínske zelené), Burgundi fehéret (Burgundské biele), a kékszőlő fajtákból a Kékfrankost (Frankovka modrá) és a Szentlőrincit (Svätovavrinecké).
Müller-Thurgau, Silvánske zelené, Dievčie hrozno, Chardonnay és a Portugalské modré kiegészítik az itt termelt borfajták skáláját.
Forrás: Vydavateľstvo Dajama
