Nagyszombat (Trnava) legértékesebb történelmi műemlékei közé az első nagyobb jelentőségű korabarokk Keresztelő Szent János székesegyház épülete tartozik.

Az olasz származású P. Spazzo az egyetemi épületek egységének részeként építette. A még befejezetlen templomot 1637-ben szentelték fel. Az egyhajós, két toronnyal rendelkező székesegyház nyugati fekvésű, 61 m hosszú és 28 m széles. A főkapu fölött az üldögélő angyalkákat ábrázoló csúcs és az Esterházyak kőpajzsa található.

A székesegyház belsejében található egyedi festmények szépségükkel és színességükkel minden látogatót képesek elvarázsolni. Az egész belső rész legnagyobb ékessége a kolosszális egész fa főoltár, melyet 1637 és 1640 között fejeztek be, s melynek megvalósításán a bécsi B. Knilling és V. Knothov mestereken kívül a nagyszombati V. Stadler és a cíferi Ferdinand mester is közreműködött. A 20,3 m hosszú és 14,8 m széles oltár a maga nemében az egyik legnagyobbnak számít Európában.

A látogatók figyelmét a festészeti és stukkói díszítés kelti fel. A gazdag díszítésfőleg olasz mesterek műve.

Az egyetemi templom 1977 óta a pozsonyi-nagyszombati hercegprímárság érseki székesegyháza. Létezésének fontos határkövét II. János Pál pápa 2003-as látogatása jelentette.

Forrás: Vydavateľstvo Dajama