Szlovákia második legnagyobb városa KASSA nem csak Kelet-Szlovákia központja, hanem a Keleti-Kárpátoknak is, amelyek több nemzet és nemzetiség sajátosságait egyesíti.

TÖRTÉNELEM

Középkori Kassa a helyi apátság és a vár között félúton alakult ki. A város írásos említése 1230-ba nyúlik vissza, amikor a települést Villa Cassa néven említik. Ebből a változatból alakult kis a latin Cassovia elnevezés, később a német Kaschau, a magyar Kassa és végül a szlovák Košice is.

A város 1342-ben szerezte meg a szabad királyi város rangot. A város számára különösen fontos volt 1369. május hetedike, amikor a város Európában elsőként kapta a király által aláírt címer okmányt. Jelenkorban ezt a napot Kassa város napjaként ünnepelik. A 15. században Kassa Magyarország második legnagyobb városa volt hétezer lakossal (Buda után, Pozsony előtt).

A 20. század radikális, nagyrészt politikai változásokat hozott a város számára. Kassa több új állam részévé is vált ebben a században. Az első változást 1918 utolsó napja hozta, amikor Kassa Csehszlovákia részévé vált. 1938 is komoly változást hozott, Kassa ekkor hat évre a Horthy féle Magyarország része lett.

1945-ben a várost az elsők között szabadította fel szovjet hadsereg, és ez év áprilisában itt ült össze először hazai földön a csehszlovák kormány. Ennek az ülésnek végeredményeként született az a dokumentum, amelyet Kassai kormányprogramként ismerünk.

Ebben az időben nagy mértékben megváltoztak a város egyéb jellegzetességei is – főleg a város nagysága, nemzetiségi összetétele és arculata. A második világháború végétől a 20. század végéig a város lakossága több mint kétszeresére nőtt. Az új (főleg vidékről érkező) lakosok számára ebben az időben több új lakónegyed született.

Ma a város lakosságának nagy része szlovák nemzetiségű, de élnek itt magyarok, németek és romák is. Košice legnagyobb ipari vállalata a Keletszlovákiai Vasmű lett (ma U.S. Steel), amely a város délnyugati részén épült fel.

NEVEZETESSÉGEK

A város nevezetességei után nem kell sokat utazni, a legnagyobb részük a történelmi városközpontban találhatóak. Ezek a műemlékek alkotják Szlovákia legnagyobb városi műemlék-rezervátumát. A műemlék-rezervátum központi része az orsó alakú főtér, melyet joggal tartanak Szlovákia egyik legszebb terének. A tér valójában egy állandóan nyüzsgő sétány, amelyet sok gyönyörű történelmi épület övezi. A város és a tér domináns épülete a gótikus Szent Erzsébet-dóm, amely nemcsak Szlovákia legnagyobb temploma, hanem a nyugati keresztény egyház legkeletebben fekvő székesegyháza is.

A dóm északi homlokzatánál áll a 14. századból származó Orbán-torony. Az külon álló Szent Mihály-kápolna a 14. századból származik, és eredetileg csontházként szolgált. A kápolna a Szent Erzsébet székesegyházzal és az Orbán-toronnyal együtt egy Szlovákiában egyedülálló gótikus épületegyüttest képez.

A főtér különösen nyáron élénk, főleg a színház és a székesegyház közötti terület. Ez a rész valójában egy park, amelyet egy éneklő szökőkút díszít.

A főtér déli részén megismerkedhetünk a középkori városfalakkal. Itt az alagsorba belépve az Alsó-kapu felújított alapjában találjuk magunkat, amit rendhagyó galériaként és koncertteremként használnak.

Kassa jelképe a Maratoni futó szobra. Ez a szobor a minden évben megrendezett Kassai Békemaraton jelképe, amely a világ legrégebbi maratoni futóversenyei közé tartozik.

A város egyik múzeumában látható a híres kassai aranykincs. Ez az egyedülálló 11 kilogramm súlyú érmegyűjtemény a 15. és a 17. század környékéről származik, és Európa 81 pénzverdéje képviselteti magát benne.

Forrás: Vydavateľstvo Dajama