A múzeum megismerteti a látogatókat a városi erődítmény történelmével. A kiállítási tárgyak közt megtalálhatók a hideg fegyverek (eszközös fegyverek), korabeli katonai felszerelések és tornafelszerelések, s külön részben követhetjük nyomon a lőfegyverek fejlődését.

Olyan mesterségeket is bemutat, amelyek a város védelmének érdekeit szolgálták, és elénk tárja a pozsonyi vasöntők és fegyverkovácsok történetét is. A legfelső emeleten a torony kilátójára lehet kijutni, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Pozsony történelmi városrészeire és a környékre.

A városfalak kiépítése a 13. században kezdődött el, a 14. század végére a városnak már három kaput – a Szent Mihály-kaput, Szent Lőrinc-kaput és a Vödrici kaput magába foglaló erődítménye volt. A 15. században építették meg a Halász-kaput. A városkapuk előtt jöttek létre fokozatosan az elővárosok, amelyeket Zsigmond császár utasítására magas töltésekkel és sáncokkal erősítettek meg a huszita veszély miatt. A városi erődítmény külső vonalát a Kecske-kapu, a Szárazvám-kapu, a Széplaki kapu, a Kórház utcai kapu és a Dunaújteleki kapu törte meg.

A torony az 1758-ban történt barokk stílusban való átalakítása után nyerte el jelenlegi formáját, tetejére sárkányölő Szent Mihály arkangyal rézszobra került, amely Eller Péter pozsonyi rézműves alkotása. A felvonható gótikus stílusú híd helyén szentek szobraival díszített barokk hidat építettek, a párkánnyal körbefutott, a Szent Mihály-kaputól a Lőporos bástyáig terjedő védőfalat beépítették a Lakatos utca házsoraiba.

Forrás: Múzeum mesta Bratislavy