Farsang  - az év legvidámabb szokása, melynek gyökerei a kereszténység előtti időkbe nyúlnak vissza, a  tél és tavasz fordulójával kapcsolatos szokások közé tartozik.

A farsang a húsvéti böjt időszakát előzi meg (Három királyokkal kezdődik és Hamvazószerdával ér véget). A múltban, ugyanúgy mint napjainkban a vidám lakmározások időszaka volt, melynek tetőpontja az álarcos farsangi mulatság, amely a ,,kifordított világ"-ot jelképezi, ahol a társadalmi korlátok eltörlődnek.

A legarchaikusabb farsangi álarcoknak, azokat az álarcokat tartják, melyek különböző állatokat szemléltetnek. Leggyakoribb a bika (ősbölény vagy bikaember), kecske, medve és ló álarca volt. 

A farsang a húsvéti böjt előtti utolsó héten éri el tetőpontját, amikor álarcos csoportok járják a falut és csintalanságokat követnek el. A farsang végét a ,,nagybőgő temetése" szimbolizálja, amelynél valódi temetést parodizálnak.

Forrás: Dajama