Nyugat-Szlovákiában, Csejte (Čachtice) község felett emelkednek a magasba Báthory Erzsébet vérgrófnő hajdani székhelyének, Kárpátok "titokzatos várkastélyának", Csejte híres várának romjai.

A vár a Magyarország nyugati határainak védelmét biztosító határmenti királyi várrendszerhez tartozott. A 13. század első felében építették majd a 15. században kiszélesítették.

A vár a 16. és 17. század fordulóján itt élt Báthory Erzsébetnek köszönhetően szomorú hírnévre tett szert. A grófnőt szadista hajlamai miatt "vérgrófnőnek" nevezték el. Állítólag 600 fiatal lányt gyilkoltatott meg azért, hogy azok vérében megfürödhessen és ezáltal örökre fiatal és gyönyörű maradjon. A vérszerzésre egy vasleány szolgált, amelynek mellkasába hosszú késeket szereltek. Amikor valamelyik leányzó hozzásimult, a kések kipattantak a mellkasából és a vér máris folyt az elkészített fürdőbe.

1611-ben Biccsén (Bytča) Thurzó nádor általános nyomásra a grófnőt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az 1614-ben meghalt "vérgrófnő" történetét több könyv és színház feldolgozta.

Csejte várát 1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején Rákóczi Ferenc hadai felégették. Azóta pusztulásnak indult és ma egy festői várrom, amely csodálatos körkilátást nyújt. 

A vár alatti Csejte községben található a 17. századból származó későreneszánsz Draškovič kastély, melynek múzeumában honismeret-jellegű kiállítás látható.

Megközelítés: gépkocsin egész a vár alatti rétig, gyalog a csejtei autóbusz megállótól a sárga jelzést követve kb. 45 perc, Višňová község vasútállomásától gyalog a zöld jelzést követve meredek emelkedőn kb. 45 perc.

Forrás: Dajama