Eszményi kirándulásnak ígérkezik a közeli, Pozsonytól (Bratislava) nyugatra, a Kis-Kárpátokban fekvő Borostyánkő (Borinka) község felett elterülő Borostyánkő várromainak felkeresése.

A várat írásban először 1273-ban említik. A múltban a magyar állam északnyugati, kiskárpáti határainak védelmét volt hivatott biztosítani, s a 13. században épült határmenti várrendszerhez tartozott. A 18. század közepén a vár leégett és Napóleon csapatai 1810-ben végleg megsemmisítették.

Legrégebbi tulajdonosainak közös uradalma volt Stomfával (Stupava), ahová később vissza is tértek. A 14. századtól kezdve a szentgyörgyi (Svätý Jur) és a bazini (Pezinok) grófoké volt, megszakítások nélkül egészen 1526-ig, amikor nemzetségük kihalt és vagyonuk a Serény, majd később a Salma családhoz került. 1526-tól egészen 1863-ig a Pálffy család, később a Károly család vette át.

A 486 m magas mészkősziklán csak a romok és a falmaradványok maradtak meg, jelenleg kedvelt kirándulóhely. A sziklatetőről impozáns kilátás nyílik a Hegyháti síkságra, a Bazini Dévényi Kárpátokra, valamint a Stomfa patak völgyére. Tiszta időben a távolban kivehetők az osztrák Alpok hegygerinceinek körvonalai.

Megközelítés: gépkocsival Borostyánkő községbe, onnan a piros jelzést követve meredek kapaszkodón kb. 45 perc, Stomfáról gyalog (Obora nevű megálló), a sárga jelzés mentén kb. 1 óra.

Forrás: Dajama, Mestské informačné centrum Pezinok