A Körmöci hegyekben épült Körmöcbányát (Kremnica) „Aranyváros"-nak nevezik. Itt századokon át bányászták az aranyat, melyből az ún. körmöci aranypénzt – dukátokat verték a pénzverdében. Körmöcbányán több technikai műemlék is található.

A Körmöci bányák története a 13. századba nyúlik vissza. A múltban Körmöcbánya az akkori Magyarország leggazdagabb városai közé tartozott, hírnevét az aranybányászatnak köszönhette.

Az említett nemesfém bányászata 2000-ben fejeződött be. A bányászati tevékenységet sok technikai műemlék őrzi. Fennmaradt pl. az elmés, hármas öröktárna-rendszer, amely a bánya víztelenítését szolgálta.

Az öröktárnákon kívül fennmaradtak további történelmi bányaaknák is. Közvetlenül a városban található a Ferdinánd-akna gépházzal és földalatti áramfejlesztő teleppel. A várostól északnyugatra találhatók a régi kopogtató maradványai.

A földalatti térségbe vezető bejárati kapuként szolgál a viszonylag újnak számító, 1982-ben készült Andrej-tárna (Andrej štôlňa). Körmöcbánya egyetlen, jó állapotban fennmaradt bányaművéről van szó, amely úgy technikai szempontból, mint a látogatók biztonsága szempontjából is megfelel a követelményeknek. Az Andrej-tárna azáltal kivételes, hogy a múlt század 80-as éveiben történt vájása közben a bányászoknak a geológiai feltárás során sikerült feltárniuk néhány 19., sőt 16. századbeli bányaművet is.

Forrás: Vydavateľstvo Dajama, Informačné centrum mesta Kremnica