A Szlovák Érchegység (Slovenské rudohorie) és a Szlovák Karszthegység (Slovenský kras) határán elterülő Lucska (Lúčka) község felett erődfallal körülvett középkori templom romjai láthatók. Az írásemlékek a templomot 1409-ben említik először a turnyai váruradalom részeként, amelyet Zsigmond király adományozott Besenyő Pálnak.

A templom építése falai és belső emlékei szerint azonban legalább a 13. század közepére tehető, a gömöri korai gótikus templomok stílusában épült. A 15. század első felében kőből készült védőfallal vették körül, amelynek homlokfalába őrtornyot helyeztek el. A kis erődítmény a Jiskra-hadsereg kezében volt, ezért a helybéliek a legenda értelmében huszita templomként hivatkoznak rá. Mára már csak a templom külső falai és az azóta sokkal alacsonyabb védőfal maradt fenn a toronnyal együtt, mely a későbbi korokban harangtoronyként szolgált. A torony négyzetes alaprajzú, eredetileg két szintjű volt, felső szintjén 3 ablakkal, földszintjén pedig 3 lőréssel, amelyek a közeledő ellenség megfigyelésére és az erődítmény védelmére szolgáltak három irányból: nyugatról, délről és keletről. Az objektumnak az északi oldalról természetes védelme volt: a hegyoldal, melynek csúcsára építették.

A terület, ahol a templom található, Szlovákia ökológiailag legtisztább tájai közé tartozik. A nyugodt természeti környezetben kedvezők a feltételek az üdülésre, különösen a Csermosnya (Čremošná) folyó völgyébe és a Lucskai tóhoz (Lúčanské jazero) érdemes ellátogatni, esetleg rövid sétát tenni a bükkösökkel és jegenyefenyvesekkel borított környező dombvidékre.
Nem messze innen található a Szádelői-völgy (Zádielska dolina), az egyedülálló természeti rezervátum, amelyet fennsíkok vesznek körül s ahol régészeti kutatások igazolják őskori kultúrák  egykori jelenlétének nyomait, erődfallal körülvett települések formájában.

Szerző: Štefan Lipták