A szlovák természet közelről és távolról egyaránt vonzza a látogatókat. Nemcsak azért, mert az ország több mint egyharmadát erdő borítja, hanem azért is, mert viszonylag kis területen nagyon sok különböző növényfajt és állományt találhatunk, melyek közül sok világviszonylatban is nagyon különleges és egyedi.
Az erdő Szlovákia legnagyobb természeti kincsei közé tartozik, az ország területének 40 %-t erdő borítja. Európában csak Svédország és Ausztria erdősebb ország.
A változatos környezeti feltételeknek köszönhetően Szlovákia növény – és állatvilága nagyon gazdag. Az ország területén körülbelül 2 400 különböző növényfaj és ennél sokkal több moszat, gomba, moha és zuzmó fordul elő. Ez több mint a hatszor akkora területtel rendelkező szomszédos Lengyelországban élő növényfajok száma. Több növényfaj Szlovákiában fejlődött ki, és csak itt is maradt fenn.
A fennsíkok, gazdag virágpárnával borított rétek és a szokatlan karsztképződmények csodálatba ejtik önöket a Murányi-fennsík és Szlovák Karszt Nemzeti Parkokban.
Szlovákiában fenyőerdők, lomblevelű erdők és vegyes erdők összefüggő állományai is fennmaradtak. Az alföldek és a hegységek alacsonyabban fekvő területei a legmelegebbek és legszárazabbak, ezért ezeken a területeken főleg tölgyfaerdők nőnek. Az alacsonyabban fekvő területeken – főleg városokban és falvakban – a szlávok jelképének számított kislevelű hársfa több védett állományát megtaláljuk.
A magasabban fekvő hegyi területek hűvösebbek és csapadékosabbak, ezért itt inkább bükkfaerdőket találhatunk. Ezek az erdők képezik Szlovákia erdőinek legnagyobb részét. A bükkfák alatt nőnek azok a gombafajok is, amelyeket a szlovákok szívesen gyűjtenek és fogyasztanak.
A hűvös idő, a sok csapadék és a kevésbé termékeny talaj inkább a lucfenyőerdőknek kedvez, amelyek a bükkfaerdőktől magasabb területeken nőnek. Ezek ez erdők gyakran borókaerdőkkel és jegenyefenyő-erdőkkel is keverednek. A jegenyefenyő a szlovák erdők legmagasabb fája, amely 60 méter magasra is megnő.
Körülbelül 1 500 méter tengerszint feletti magasságban található a felső erdőhatár. A lucfenyőerdők felett már csak törpefenyők nőnek. Ebben a magasságban már csak havasi rétek találhatóak. A legmagasabban fekvő réteket kopároknak is nevezik.
A Tátra legmagasabb részei a sziklaövezetben fekszenek, itt már csak a legellenállóbb hegyi növények nőnek (mohák és zuzmók). A legmagasabb szlovák hegyek csúcsait csupasz sziklák alkotják, itt már földet nem találunk.
A terület több mint 40 %-át erdő borítja, és ezáltal Szlovákia az egyik leginkább erdővel borított ország Európában. És titkokat rejtenek.
A Tátra Nemzeti Park (TANAP) területén főleg a hegyi és magashegyi növényeket védik, mint pl. a törpefenyvesek és borókafenyvesek növényzetét, vagy a gyönyörű alpesi havasi gyopár virágait, amellyel sok tátrai képeslapon is találkozhatunk.
Az Alacsony-Tátra Nemzeti Parkra (NAPANT) a hosszú völgykatlanok, mély kanyonok és a meredek kőszirtek a jellemzőek, a felső részén pedig túlnyomó részben törpefenyők és havasi legelők találhatók, ennek ellenére a nemzeti parkban az erdős területek dominálnak, a törpefenyvesek alatt fenyőerdők, valamint olyan alacsonyabb faállományú erdők és vegyes erdők dominálnak, amelyekben gazdagon nő a jegenyefenyő, a bükk, a lucfenyőt, a vörösfenyőt és a jávorfa.
A Pieniny Nemzeti Park (PIENAP) értékes növényekben gazdag, amelyek között sok az endemit mint pl. "Zawadzkého nyúlfajta", púpava pieninská (pieniny gyermekláncfű), arábka chochlíkatá, rebrica horská sibírska.
Folyók mellett, nedves talajon nőnek az ártéri erdők, amelyek főleg fűzfákat és nyárfákat tartalmaznak. Az alacsonyabban fekvő területek termékeny részei ma már nagyrészt elvesztették erdőiket, a tölgyfaerdőket és az ártéri erdőket rétek és termőföldek váltották fel.
Szerző: Marián Ondrišík