A Nagyszombati Szűz Mária kegyképet a nagyszombati (Trnava) Szent-Miklós Bazilika melletti barokk mariánus kápolnában csodálhatjuk meg, melyet Esterházy Imre érsek építtetett 1739-1741 között.

A Nagyszombati Könnyező Szűzként is emlegetettfestménymásolat eredetije a római Szent Elek és Bonifác templomban található. A hagyomány szerint Szent Elek Rómát elhagyván, Szíriában élt szerzetesként. Évek múltán a Szűz Mária-festménnyel együtt tért vissza Rómába, s a szülői ház lépcsői alatt húzódott meg. Szülei csak halálakor szereztek tudomást arról, hogy a bujdosó menekült nem volt más, mint a saját fiuk. Emlékére kápolnát emeltek azon a helyen, s elhelyezték benne a festményt is. Később Szent  Elek sírhelyén templom is épült.

A feltételezések szerint a nagyszombati festménymásolatot Forgách Ferenc későbbi bíboros, érsek készíttette még tanulmányai idején. Miután 1585-ben visszatért, a képet aSzent Miklós Bazilikában helyeztette el.

A festményen 1663-ban vérkönnyezés nyomait fedezték fel. Abban az időben Magyarországot a török veszély fenyegette, Nagyszombatot mégsem támadták meg a törökök, pedig nagy pusztítást végeztek a város környékén. A kép háromszor is vérrel könnyezett az 1708-as kuruc háborúk idején, mégpedig július 5-én, majd augusztus 10-én és 11-én. A vérkönnyezések ezt követően egyházhatóságilag felülvizsgáltattak. A vizsgálat eredményei alapján Keresztély Ákos esztergomi hercegprímás 1708. december 19-én elrendelte a Nagyszombati Szűz Mária-kép mint a város oltalmazója képének nyilvános tiszteletét. 1710-ben Nagyszombatban pestisjárvány tombolt. Amikor már minden emberi eszköz csődöt mondott, a város kétségbeesett lakói a elöljáróikkal az élen Szűz Máriához menekültek segítségért. Ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy az előzetes böjtöt követően megünneplik Szűz Mária  Oltalmának ünnepét, és szentmisét szolgáltatnak a kegykép előtt. Emlékiratot is készítettek erről. Imádkoztak, majd 1710. november 21-én, Szűz Mária Oltalmának ünnepén a képet búcsúi körmenetben hordozták végig a város utcáin. Azon a napon a pestis,csodával határos módon, megszűnt.

Szűz Mária tisztelete később hol virágzásnak indult, hol közönybe fulladt. A stagnálás hosszú éveit követően a tiszteletadás a huszadik század negyvenes éveiben éledt fel újra, amikor kialakult a kilenced (kilencnapos ájtatosság új hagyománya). Ma a kegyképhez hívők zarándokolnak, hogy Istenhez könyörögjenek segítségért, és hálát adjanak Isten kegyelméért.

Forrás: Mesto Trnava