A vad, karsztos hegyvidéki jellegű és minimális emberi beavatkozás jegyeit viselő Murányi-fennsík Nemzeti Park Közép- és Kelet-Szlovákia határa mentén húzódik. Egy kiemelkedő sziklaszirten állnak a Murányi vár (hrad Muráň) legendákkal átszőtt romjai.
Az 1997-ben nemzeti parkká nyilvánított Murányi-fennsík Nemzeti Park mintegy 203 hektáron fekszik, 217 ha tájvédelmi övezeten belül. A Murányi-fennsík Nemzeti Park igazgatósága Nagyrőce (Revúca) városában székel. A nemzeti park területén számos karsztforrás, búvópatak és bugyogó forrás, több mint 300 barlang és 15 szakadék található. A vidék domborzatát a töbrök, karrok, kanyonok, sziklafalak és sziklatornyok tarkítják. Itt található Szlovákia legalacsonyabban (750 m tengerszint feletti magasságban) élő törpefenyője. Az erdőséget javarészt tölgyesek, bükkfaerdők, jegenyefenyves-bükkösök alkotják, de még havasi fenyvesek is megtalálhatóak itt.
Mintegy 1400 magasabbra növekvő növényfaj van jelen a nemzeti parkban. A vidék legjelentősebb növénye a murányi boroszlán (Daphne arbuscula) – a Murányi fennsík itt elterjedt, ritka harmadkori maradványfaja. Természetesen élnek itt nagyragadozók, mint a szürke farkas (Canis lupus), a barna medve (Ursus arctos), valamint az eurázsiai hiúz (Lynx lynx).
Turisztikai kiindulópontnak számít Tiszolc (Tisovec), Murányalja (Muráň) és Vereskő (Červená Skala) község, attraktív turistaútvonal vezet továbbá Ágostonlakról (Závadka nad Hronom) és a Fenyves-hágóról (Sedlo Zbojská).
Forrás: DAJAMA, Správa NP Muránska planina
