Bajmóc (Bojnice), a Privigye (Prievidza) melletti városka gyöngyszeme a nemcsak Szlovákia de Közép-Európa egyik leglátogatottabb és legszebb várkastélya, a "mesés" Bajmóci várkastély (Bojnický zámok).

A várkastélyt egy mésztufa rakáson építették, amelyen a 11. században egy középkori vár állott. A múltban a leghíresebb nemesi családok birtokolták, miközben az utolsó tulajdonosa a Pálfi család volt. Pálfi János gróf a 19. század végén az egész objektumot Hubert J. budapesti műépítésszel átalakíttatta a közép-franciaországi  Loira folyó mellett álló várak mintájára. A romantikus elképzelésű középkori vár jellegzetes körvonalait kidomborítják a palota, kápolna és tornyok meredek tetői. 

Jelenleg a művészet-történeti múzeum gyűjteményét csoportosították a várkastélyban. A kiállított tárgyak közt a 19. és a 20. század fordulójából származó eredeti berendezéseket és műtárgyakat látni. A maga nemében egyedülálló és a legértékesebb művek közé tartozik a 14. század közepéről származó későgót képgyűjtemény - a firenzei N. di Cione Ortagna ún. Bajmóci oltár c. műve. A várkastély megtekintésének része a várkastély alatti cseppkő barlang meglátogatása, amely össze van kapcsolva a 26 m mély várkúttal.  

A várban megrendezett sok rendezvény közül a legismertebb a rendszeresen április végén és május elején megrendezésre kerülő Nemzetközi Szellem- és Kísértet Fesztivál. Ebben az időszakban a Bajmóci várkastély az egész világ kísérteteinek, boszorkáinak és vámpírjainak a találkozóhelye. 

A várkastély területének elválaszthatatlan része a park és az erdősített park, amely kialakítja annak hatásos hátterét. A várkastély bejárata előtt áll Mátyás király híres, kb. 12,5 m kerületű hatszáz éves bajmóci hársfája (Bojnická lipa). Maga a király örömmel járt Bajmócra, ahol a hársfa alatt különféle lakomákat, tanácskozásokat rendezett.  

További csalétke a várkastély közvetlen környezetének a Bojník történelmi vívócsoport előadásai és az Aquila solymárok állandó jelenetei.

Forrás: Dajama