NAGYSZOMBAT a legrégebbi szabad királyi város volt a mai Szlovákia területén. A város ezen kívül több évszázadon keresztül Magyarország fő egyházi központja is volt. Nagyszombat ma a Pozsony és Nyitra között elterülő, dinamikusan fejlődő régió központja.
A város lakói jól ismerik a M. Sch. Trnavský Nagyszombati Zenei Tavaszt. Ez a zenei rendezvény a nevét egy, a városban született, ismert zeneszerzőről kapta. Nagy népszerűségnek örvend a Dobrofest Trnava countryfesztivál is, amelyet minden évben júniusban rendeznek, és a szeptemberben tartott Nagyszombati vásár.
TÖRTÉNELEM
A város helyén álló település valószínűleg a 9. században jött létre kereskedő utak kereszteződésénél. A településen rendszeresen tartottak vásárokat, innen származik a Szombat név is, ami a vásárok napjára utal. Az első hiteles írásos jelentés először 1211-ben említi a várost. Sokkal fontosabb viszont IV. Béla kiváltságlevele 1238-ból, amely elsőként a mai Szlovákia területén szabad királyi város rangot adományozott Trnavának.
Trnava a virágzásának csúcspontját a 16. században érte el, amikor
fontos kereskedelmi központtá vált. Amikor a törökök 1543-ban
elfoglalták Esztergomot, a városba költözött az esztergomi érsek az
érseki káptalannal együtt. A város a következő 300 évben Magyarország kulturális és egyházi központja volt.
A két világháború közötti években Trnava a szlovák vidék harmadik legnagyobb városa volt. A város jelentősége megnőtt, és Nyugat-Szlovákia gazdasági és kulturális központjává vált. Ezt a pozícióját pedig a város a mai napig őrzi.
NEVEZETESSÉGEK
A város történelmi központjában található műemlékek a városi műemlék-rezervátum részét képezik.
Kevés közép-európai város büszkélkedhet olyan hosszú városfalakkal, mint
Trnava. A máig fennmaradt, 13. és a 16. század között épített nagyszombati városfalak építészeti különlegességnek számítanak, és a maguk nemében a legfontosabb európai műemlékek közé tartoznak.
A város és a főtér domináns épülete a Várostorony. Ezt 1574-ben gótikus alapokra építette Jakab mester, és a torony kilátóteraszáról gyönyörű kilátás nyílik a városra és környékére.
A város legértékesebb egyházi műemlékei közé tartozik az első jelentősebb kora barokk épület Szlovákia területén – az Egyetemi templom. A templom belső terének remeke a kolosszális barokk főoltár, amely 1640-ből származik. Az egyetemi templomhoz több egyetemi épületet is hozzáépítettek. Ezek közé tartozott a kollégium, a gimnázium, az egyetem, a papi szeminárium és annak kollégiuma is.
A Szent Miklós téren, a 14. századból származó román stílusú kistemplom helyén egy további jelentős gótikus stílusú műemlék áll – a Szent Miklós-bazilika. Ez a templom 1543 és 1820 között az esztergomi érsek katedrálisa volt.
Forrás: Vydavateľstvo Dajama
