Murány vára (Hrad Muráň) a harmadik legmagasabban épült vár Szlovákiában, mint királyi védvárat a 13. században a Murányi-fennsík peremén 935 m magasságban található Cigánka nevű kőszirtre építették.

A 16. század első felében Bacsó Mátyás rablólovag kezére jutott, akit 1549-ben kivégeztek.

A legnagyobb fellendülését a szépségének köszönhetően Murányi Vénusznak elnevezett Széchy Mária élete alatt érte el. A várat abban az időben fényűzően átalakították és falai között a magyar nemesség élénk társadalmi életet folytatott. Sőt a gyönyörű és bátor Mária I. Leopold király ellen is védte a várat azonban ő sem tudta megakadályozni annak elfoglalását 1670-ben.

1702-ben a vár leégett és csak részben volt kényszerhelyzetben felújítva. A 18. században a vár kétszer kiégett és a 18. század végén már lakatlan volt.

Murány vára jelenleg várrom - fennmaradt területtel és bejárati toronnyal. A vár-együttes 360 és 96 m kiterjedésű területet foglal el. Fennmaradt a gótikus palota alapzata, a körfal- és néhány melléképület-maradvány. A legjobb állapotban a tornyos bejárati kapu található.

Mivel jó időben gyönyörű kilátást nyújt a széles környékre, kirándulások és túrázások kedvelt célpontjává vált.

Megközelítés: gépkocsival a Nagyrétig (Veľká lúka), onnan (erdészlak) gyalog a kék jelzés mentén kb. 45 perc, gyalog Murány (Muráň) községből a piros jelzés mentén kb. 1 óra 45 perc.

Forrás: Dajama