Szlovákia hidrológiai szempontból egy háztetőhöz hasonlít. A folyók, amelyek az országban erednek, ugyanis elhagyják Szlovákiát, és a szomszédos országokba tartanak. Szlovákia területén halad át az európai vízválasztó, amely elválasztja egymástól a Balti-tenger és a Fekete-tenger medencéjét. Az országon halad keresztül Európa második legnagyobb folyója – a Duna (Dunaj).

Szlovákia legnagyobb folyója (és egyben szimbóluma is) a Duna, amely Ausztriából és Németországból folyik be az országba. A Duna Szlovákia belterületén csak egy rövid szakaszon folyik (22,5 km) Bratislava (Pozsony) mellett, a folyó további szlovákiai szakasza (149,5 km) a szlovák-osztrák és a szlovák-magyar államhatárt képezi.  A Duna vízhozama nyaranta a legnagyobb, ekkor olvadnak ugyanis az ausztriai gleccserek.

Szlovákia további folyóinak a többsége (a leghosszabbak közül a Vág, a Garam és az Ipoly (Váh, Hron, Ipeľ) márciusban tetőzik.  Ezek közül sok nagyon kedvelt a vízisportok kedvelői között, mert jó feltételekkel rendelkeznek számukra. Kajakosokat leggyakrabban a Garamon és a Kis-Dunán (Malý Dunaj) láthatunk, a rafting kedvelői pedig az Oravec és a Belá folyókat részesítik előnyben. Különleges vízisport a tutajozás, ezzel főleg a Dunajec és Vág folyón találkozhatunk.

Nyáron egyre kedveltebbek a természetes tavak vagy a mesterséges víztárolók, amelyek szinte minden nagyobb szlovákiai folyón megtalálhatók. A gyerekek viszont inkább a termálfürdőkben fürödnek a legszívesebben, ezekből Szlovákia délnyugati részén nagyon sokat találhatunk.

Az utóbbi időkben egyre közkedveltebb a Dunán épült óriási Bősi vízierőmű (vodné dielo Gabčíkovo), amely a hazai és a külföldi látogatók kedvelt kirándulóhelye. A víztároló Pozsony melletti kezdeténél épült (Čunovo községben) egy egyedülálló, vadvízi sportokra alkalmas mesterséges csatorna, ahol a nagyok és a kicsik egyaránt kipróbálhatják a vadvízi kajakozás és rafting izgalmait.

Forrás: Vydavateľstvo Dajama