A mai Szlovákia területe már az ősidők óta lakott volt és több kultúra is fejlődött itt. A helyi kultúrákat érzékenyen érintette az időszámításunk előtti 4. századi kelta terjeszkedés és az időszámításunk fordulóján zajló római-germán versengés.

Az első szláv lakosok a nagy népvándorlás idején érkeztek erre a vidékre. Az első államalakulat a 7. század felében jött létre Samo birodalma néven, ennek központi része a mai Szlovákia területén helyezkedett el. A következő fontosabb államalakulat a Nyitrai Fejedelemség volt a 9. század elején, majd ezután keletkezett 833-ban a Nagymorva Birodalom – a csehek és a szlovákok elődeinek első közös állama. A Nagymorva Birodalom bukása után a 10. század elején az ősmagyar törzsek foglalták el a mai Szlovákia területét, amely az itt lakókkal együtt egy hosszú évezredre Magyarország részévé vált.

A magyar állam több évszázados, a nemesség és az uralkodók között zajló belharcok után, fokozatosan megszilárdult, és a mai Szlovákia területe is fejlődésnek indult. Fejlődni kezdtek a bányavárosok, kereskedelmi központok, és a mai Pozsony (Bratislava) területén alapították 1467-ben mai Szlovákia első egyetemét – az Academia Istropolitanát. A törökök közép-európai hódításai idején az a Habsburg dinasztia került a magyar trónra, amely egészen 1918-ig hatalmon maradt.

A szlovák nemzet fejlődése szempontjából különösen fontos volt a 19. század, amikor a szlovákok először fogalmazták meg politikai programjukat. A nemzetébresztő mozgalom ígéretes fejlődését az 1867-es oszták-magyar kiegyezés törte meg, melyet 50 évig tartó magyarizációs időszak követett. A monarchia-ellenes mozgalmakat csak az első világháború élesztette újra. Ennek a folyamatnak a csúcspontja az 1918-ban született deklaráció, amely a cseh és a szlovák nemzet közös államát deklarálta. Így született meg a Cseh-Szlovák Köztársaság.

1939-ben a nemzetközi helyzet változásának hatása alatt jött létre a szlovák területeken az önálló Szlovákia. A második világháború után azonban Cseh-Szlovákia újjászületett. A kommunista párt  egyre nagyobb hatalmat szerzett, és a kommunista diktatúrát csak az 1989-es, ún. bársonyos forradalom döntötte meg.

2004 májusától Szlovákia az Európai Unió tagja. 2007 decemberében a Schengeni övezet tagországaihoz csatlakozott és 2009.1.1-étől az egységes európai pénznem (Euro) bevezetésével az Európai Valutaunió tagjává vált.

A legjelentősebb történelmi események és fordulópontok áttekintése

Időszámításunk előtt kb. 5000

A mai Szlovákia területére megérkeztek az első földművesek, és felépültek az első települések.

Időszámításunk szerinti 5. század

Az első szlávok átlépték a Kárpátok hágóit, és megjelentek a mai Szlovákia területén.

623 – 658

Egy Samo nevű frank kereskedő állt a szláv törzsek szövetségének élére. Ő alapította meg és vezette  Samo birodalmát – a nyugati-szlávok első államalakulatát.

833

A morva I. Mojmír fejedelem kiűzte Pribinát Nyitráról, utána a Morva fejedelemség és a Nyitrai fejedelemség összekapcsolásával létrehozta a Nagymorva Birodalmat.

1000

Létrejött a Magyar Királyság I. István királlyal az élén. A mai Szlovákia területe ennek a királyságnak a része lett.

1238

Trnava (Nagyszombat) város szerezte meg a mai Szlovákia területén elsőként a városi előjogokat.

1428 – 1443

Magyarországra betörtek a huszita seregek.

1467 – 1490

Pozsonyban (a mai Bratislava) működött a mai Szlovákia területén először főiskolai intézmény – az Academia Istropolitana.

1536

A magyar országgyűlés Pozsonyt (Prešporok) tette meg Magyarország fővárosává.

1604 – 1711

Magyarországot hat Habsburg-ellenes rendi felkelés sorozata rengette meg ebben az időszakban.

1787

Anton Bernolák kodifikálta az első hivatalos szlovák irodalmi nyelvet, ez azonban nem nyert kedvező fogadtatást.

1843

Ľudovít Štúr által kidolgozott második irodalmi nyelv kodifikációja sikeresebb volt, és a mai szlovák irodalmi nyelv alapjává vált.

1863

Turócszentmártonban (Martin) megalakult a Matica slovenská – az első nemzeti intézmény, amelynek a célja a szlovákok műveltségének és kultúrájának a felemelése volt.

1918

1918 október 28-án kikiáltották a Cseh-Szlovák Köztársaságot, amelynek Szlovákia is a részévé vált. Pozsony (Bratislava) lett Szlovákia fővárosa.

1939

Pozsonyban március 14-én kikiáltották az önálló Szlovák Köztársaságot. A fasiszta Németország akaratából létrejött államnak az elnöke Jozef Tiso katolikus pap lett.

1944

Közép-Szlovákiában kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés (29. 8.).

1944 – 1945

A szovjet csapatok 1944. október 6-án a Duklai hágónál beléptek Szlovákia területére, és megkezdték az ország felszabadítását a fasiszta megszállás alól.

1948

1948 februárjában Csehszlovákia a Kommunista párt és a Szovjetunió hatalmába került.

1989

A novemberi bársonyos forradalom jelentős politikai változásokat hozott. A kommunisták elvesztették hatalmukat, megnyílt az út a demokrácia és a pluralizmus felé.

1993

Január 1-jén Szlovákia önálló és szuverén állammá vált, melyet január 19-én az ENSZ is felvett tagállamai közé.

2004

Május 1-jén Szlovákia az Európai Unió tagjává vált.

2007

Decemberben Szlovákia a schengeni övezet részévé vált, annak a rendszernek, amely szabad mozgást biztosít Európa 25 országában.

2009

Január 1-én a Szlovák Köztársaságban is bevezették az egységes európai pénznemet, az EURÓT, s ezzel az ország csatlakozott az Európai Valutaunió tagállamaihoz.